Szombaton reggeltől estig tartott a május 27-én újjáalakult Magyar Olimpiai Bizottság első ülése, amely az újjáformált alapszabály elfogadása után megválasztotta a MOB tisztségviselőit, és az elnökséget.

Háromfordulós szavazás végén az elnöki tisztet Schmitt Pál, a NOB magyar tagja, a MOB eddigi főtitkára érdemelt ki, míg a főtitkári tisztet dr. Aján Tamás. Az átalakított alapszabály szerint a három alelnöki tiszt közül egy már eleve foglalt volt, amelyet Deák Gábor, az ÁISH elnöke tölt be, mellé választás útján dr. Pongrácz Antal és dr. Balogh György került. A Számvizsgáló Bizottság elnöki tisztére egyedül Bíró Mihály pályázott, őt közfelkiáltással választották meg.

Ezek után az elnökség tagjaira szavaztak. Hivatalból került a 12 tagú testületbe Bonn Ottó, mint a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség főtitkára. Az első fordulóban dr. Géczi István, dr. Istvánfi Csaba, dr. Kamuti Jenő, dr. Spiegl József és Vaskuti István érdemelte ki a bizalmat, míg a másodikban dr. Nádori László, dr. Gyenesei István, dr. Müllner Jenő, dr. Kárpáti György és dr. Partali László.

Sajnálatos módon a szombati munkanap közben 149 fősre növekedett taglétszámú Magyar Olimpiai Bizottság szavazói köre este fél kilencre 73 tagra csökkent, s ezzel a MOB elvesztette határozathozatali képességét. Emiatt pedig a 12 fősre tervezett elnökségben egy hely üresen maradt - amiért még öten versengtek -, ez a nyitott kérdés eldöntése a MOB következő ülésére vár...

Így tehát a Magyar Olimpiai Bizottság szombati ülése 10 és félórás munkálkodás végén sem büszkélkedhetett azzal, hogy vállalt feladatait elvégezte volna. Pedig ilyen hosszú és mozgalmas MOB-ülés talán még nem is volt...

Délelőtt 10 órakor Schmitt Pál üdvözölte a megjelenteket, aztán Madarász István MOB-tag, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára, a nemzetközi szövetség tanácsának tagja tett javaslatot az elvégzendőkre: első napirendi pontként az alapszabály módosítására, másodikként pedig a tisztségviselők és az elnökség megválasztására.

A névsorolvasásnál megállapították, hogy a 139 tagú Magyar Olimpiai Bizottságból 108-an készek a munkára. Ez a létszám bőségesen elegendő volt a határozatképességhez.

Első felszólalóként Spiegl József MOB-tag arra hívta fel a figyelmet, hogy a választás aligha időszerű, hiszen a Minisztertanács állásfoglalásának értelmében megszűnik az ÁISH, a sportirányítás a Művelődési Minisztérium hatáskörébe kerül, s nem tudni, hogy a jövőben mi minden tartozik a MOB hatáskörébe. Deák Gábor, a megszűnő ÁISH elnöke, a MOB volt elnöke ez ellen szólt, és sikerült is meggyőznie a megjelenteket arról, hogy bátran munkához láthatnak.

Az alapszabály újjáalakítása körül igen hosszú és szenvedélyes vita folyt. Dr. Móna Istvánnak, a MOB alapszabály-módosítást előkészítő bizottsága elnökének gyakran kellett magyarázattal szolgálnia, vagy bizonyos, homályosnak tűnő meghatározásokat pontosítania. Éppen ő volt az, aki ez alkalommal is felhívta a figyelmet arra, hogy az átformált alapszabály két nagy újítása a delegálási és visszahívási rend megteremtése, illetve a közgyűlés, az elnökség valamint a tisztségviselők hatáskörének igen pontos meghatározása. Hosszas vita folyt akörül is, hogy a jövőben ki tölthet be a MOB vezérkarában főfoglalkozású státuszt, illetve arról is, hogy hányan, s kinek a felhatalmazása alapján. Végül is ennek meghatározását a közgyűlés a leendő elnökségre bízta, de annak kikötésével, hogy minden lépéséről, a költségvetést érintő határozatáról időben tájékoztatnia kell a közgyűlést.

Számos elvetett és gyorsan leszavazott felvetés után csatát nyertek azok, akik azt kérték, hogy a MOB tiszteletbeli tagjait azonnal vegyék föl a rendes tagok sorába. Ezzel a MOB ,,menet közben,, 139 tagról 149 fősre gyarapodott, mondhatni hatalmassá duzzadt. (Ennek ezen a munkanapon csupán annyi haszna volt, hogy megvolt a határozatképességet biztosító szavazási létszám, legalábbis az utolsó voksolásig...)

A közgyűlés hosszú vita után nem vétózta meg azt a felvetést, hogy a MOB elnökségének hivatalból tagja lehessen a mindenkori állami sportvezetés vezetője, a NOB magyar tagja, továbbá azok, akik a nemzetközi sportszövetségekben elnöki vagy főtitkári tisztet töltenek be. Az is eldőlt, hogy az állami sportvezetés képviselőjét alelnöki tiszt illeti.

Nem volt könnyü Madarász István levezető elnök dolga, pedig sokat segitett neki Schmitt Pál, s a Magyar Olimpiai Bizottság jelenlévő tagjai is. A munka csak a délutáni órákban gyorsult fel, amikor a résztvevők rájöttek, hogy a délelőtt kialakult tempóval az éjszakai órákban sem végeznek feladataikkal. Igen gyorsan szavaztak arra, hogy a jövőben a kandidálást 30 nappal a választógyűlés előtt kell megtenni, ahogy arról is, hogy a MOB-nak egyebek között szüksége lesz jogi-etikai és sportorvosi szakbizottságra is. Helyesnek tartották a résztvevők Pongrácz Antalnak azt a felvetését is, hogy a MOB tagjai sürgősen tanulmányozzák az egyesülési jogról szóló törvényt, másként semmiféle, bevételt hozó vállalkozásba nem kezdhetnek...

Az első napirendi pont megvitatása több mint négy és fél óráig tartott, s csak ezek után következett a tisztségválasztás, amely előtt még a négy elnökjelölt, dr. Aján Tamás, dr. Pongrácz Antal, Schmitt Pál és dr. Török Ferenc 5-5 perces ,,kortesbeszédet,, tarthatott. Ezt a lehetőséget kihasználva felvázolták terveiket, s most már következhetett a várva-várt voksolás.

Az elnöki posztért folyó versenyfutás első fordulójában Aján 37, Schmitt 35, Pongrácz 28 szavazatot kapott, Török 7 vokssal kiesett. A második körben Schmitt állt az élre 44 szavazattal, megelőzve a 41 szavazatot kapó Ajánt, s a 21 MOB-tag támogatását élvező, ezzel kieső Pongráczot. Következett a végső csata, amelyből Schmitt Pál 54:52-es szavazati győzelemmel került ki. Rövid székfoglaló beszédében a fiatal sportdiplomata megemlítette, hogy 25 éve él, versenyez és dolgozik a sportmozgalomban, vívóként olimpiai bajnoki címig vitte, később a Népstadion és Intézményei igazgatójaként dolgozott, onnan került az OTSH-ba elnökhelyettesnek, majd onnan kikerülve lett a MOB főtitkára, irodavezető.

Schmitt Pál megválasztásával az is eldőlt, hogy a főtitkári posztért csak ketten maradtak versenyben, dr. Aján Tamás és Szalay Péter, utóbbi társadalmi főtitkári kandidánsként. Ebből a választásból 89:17-es győzelemmel került ki, ő lett a főtitkár. (Kérdés, Schmitt és Aján közül ki lesz a főhivatású MOB-tisztségviselő, előbbi vagy utóbbi, avagy mind a ketten?)

Bíró Mihálynak nem volt ellenfele, úgy lett a Számvizsgáló Bizottság elnöke.

Az alelnöki tisztekért - Aján megválasztása után - dr. Balogh György, Buda István, Dobor Dezső, dr. Kamuti Jenő, dr. Király Ferenc, dr. Nagy Imre, dr. Pongrácz Antal, dr. Temes Judit és dr. Török Ferenc versengett, közülük Dobor és Király nem vett részt az ülésen. Az első fordulóban Pongrácz Antal szerezte meg a győzelmet, s csatlakozhatott a ,,hivatalból,, alelnök Deák Gábor mellé. Aztán a második kör nem szolgált újabb döntéssel, csak a harmadik, amely dr. Balogh György sikerét hozta.

Ezek után már csak az elnökség megválasztása volt hátra, amely közben fordulóról fordulóra csökkent a jelenlévők létszáma, egészen addig, amíg a MOB elvesztette határozatképességét. Furcsa és sajnálatos, hogy a 149 fős testületből a munkanap végére mindössze 73-an vállalták a szombat esti munkálkodást. Így hát az üresen maradt tizenkettedik elnöki helyre az utolsó vezetőségi tagot a következő MOB-ülésen kell megválasztani.

1989. június 17. szombat

(Szöveg és fotó: MTI)