50 éve történt: Október 14. - Ezüstérmes a zászlóvivő Kulcsár Gergely

50 éve történt: Október 14. - Ezüstérmes a zászlóvivő Kulcsár Gergely

2014. 10. 14.
Megosztás

A sportok királynőja, az atlétika is bemutatkozott a tokiói olimpián. A délelőtti kellemetlen, szellős, esős időben a gerelyhajítás selejtezőjében csak a svájci Wartburg tudta teljesíteni a 77 méteres selejtező szintet. A többi 11 helyet a mögötte lévőkkel egészítették ki. Közöttük volt Kulcsár Gergely is.

A 100 m 10 előfutamából Csutorás Csaba, Mihályfi László és Rozsnai Huba sem jutott tovább.


A gerelyhajítás délutáni döntőjére felszakadozott a felhőzet és a nap is kisütött. Kulcsár Gergely az első három sorozat után az ötödik helyen állt, de a nyolcra csökkent fináléban a negyedikre új országos csúcsot dobva (82.32 m) az élre került. Sokáig nem örülhetett, mert még ebben a sorozatban őt is túldobta 34 cm-rel a finn Nevala. Ezután már sem a finn, sem a magyar gerelyhajító nem tudott javítani, és a többiek sem szárnyalták túl a teljesítményüket. A római bronzérmes magyar gerelyhajító, aki a megnyitón a zászlóvivő is volt, a saját országos csúcsát megjavítva a dobogón eggyel feljebb lépett, s ezüstérmet szerzett.









„Délelőtt a selejtezőben zavart az eső, a mozgásom nem volt jó, s nem bíztam, hogy a 74.32 m elég lesz a délutáni fináléra, ezért a harmadik kísérletemet is kihasználtam. A döntőben az 1-es sorszámot húztam, így minden dobásom után izgulhattam, mit is érnek el riválisaim. A 82 m feletti dobásom után bíztam az aranyérem megszerzésében, pedig a döntő előtt még a hatodik hellyel is elégedett lettem volna. Köszönöm a szurkolást az otthoniaknak és Koltai Jenő edzőmnek a sok fáradságos munkát” – nyilatkozta a döntő után az ezüstérmes magyar sportoló.





Öttusában a három magyar közül Török Ottó úszott a legjobban, teljesítménye, a 985 pont a 16. helyre volt elég. Dr. Török Ferenc 960 ponttal 23., Nagy Imre 9540 ponttal 28. lett.
Összetettben az úszás után megtartotta vezető helyét dr. Török Ferenc, de előnye csupán 19 pont volt Novikov, és 20 pont Minyajev előtt. A csapat továbbra is harmadik helyen állt, de igen közel volt hozzánk a svéd válogatott.

Vízilabdában a magyarok nehezen győztek 6-5-re (3:0,1:2,1:1,1:2) a hollandok ellen.
Laky Károly edző: „Kétgólos győzelmet vártam. Csak az első negyedben játszottunk kielégítően, utána idegesség érződött a játékunkon. A feszültéshez hozzájárult a játékvezető is, aki engedte a kemény játékot. Ennél sokkal több kell a jugoszlávok elleni csoportdöntőn.”

Úszásban ezen a napon a 400 m vegyes döntőjében voltunk érdekeltek, de Kosztolánczy György nem tudta megismételni hazai legjobb időeredményét, így meg kellett elégednie a hetedik helyezéssel.

100 m pillangón Egervári Márta csupán egy tizeddel maradt el saját országos csúcsától és biztosan jutott tovább a középdöntőbe.

A magyar 4x100 m gyorsváltó Turóczy Judit, Erdélyi Éva, Frank Mária, Madarász Csilla összeállításban az ausztrálok mögött második helyen ért a célba futamában, és a harmadik legjobb idővel jutott a fináléba.

A férfi tőrvívás kis döntőjében dr. Kamuti Jenő (a képen) remekült vívott, és szerezte meg a győzelmet, s ezzel az ötödik helyezést. Szabó Sándor a hetedik helyen végzett.
„A két nap alatt egyetlen asszót veszítettem, s így lettem az ötödik” – bosszankodott Kamuti Jenő.

Női tőrben Rejtő Ildikó beverekedte magát a négyes fináléba. Sákovicsné Dömölky Lidia a 16 között a német Mees ellen vívott. Már 3-1-re elhúzott, de ekkor el kezdett kapkodni, s kikapott 8:5-re.
Juhász Katalin a negyeddöntőben az olasz Ragnótól szenvedett 8-5-ös vereséget. Rejtő Ildikó szintén olasszal, a hórihorgas Colombetivel vívott, s biztos 8:3-as győzelemmel jutott a legjobb négy közé, ahova rajta kívül a nagy esélyes szovjet Gorohova, az olasz Ragno, és a német Mees jutott.



Az ökölvívó könnyűsúlyú Európa-bajnok Kajdi János a második menetben döntő fölénnyel nyert a nepáli Ramparsad ellen.

A nap egyik nagy meglepetését a magyar férfi röplabdaválogatott szolgálta. A hazai pályán akár az aranyéremre is esélyes japánokat biztosan győzte le a gárda 3:0 (12,8,12) arányban.

Súlyemelésben a váltósúlyú Huszka Mihály (a képen) az előző évben ezüstéremmel tért haza a világbajnokságról. Most nem tudott beleszólni a legjobbak küzdelmébe.

Nyomásban a japán Oucsi volt a legjobb 140 kg-ot teljesítve. Ezzel 5 kg volt az előnye a 135 kg-ig jutó szovjet Kurencov, a német Dietrich és a magyar Huszka előtt.

Szakításban a cseh Zdrazila volt a legjobb 137,5 kg-mal. A nyomás győztese, a japán Oucsi csupán 2,5 kg-mal maradt le tőle, így megtartotta vezető helyét. Kurencov a 130 kg kezdő súlyánál maradt, azt is csak harmadikra sikerült kiszakítania. Huszka a tőle megszokott 125 kg-mal fejezte be ezt a fogásnemet. A német Dietrich pedig megsérült és feladta a további küzdelmet.

Lökésben a japán Oucsi csak 162,5 kg-ig jutott. Kurencov kétszer is elejtette a 172,5 kg-ot. Harmadikra kockáztatott és sikerrel lökte ki a 175 kg-ot. Huszka gyengén lökött, a sikeres 160 kg után két sikertelen kísérletet mutatott be 165 kg-on. A cseh Zdrazila a sikeres 172,5 kg után 177,5 kg-os lökés világcsúcsára emeltetett. Ezt a súlyt először elejtette, majd harmadik kísérletére feje fölé lökte, s ezzel ő lett az olimpiai bajnok. Huszka a hatodik, pontszerző helyen végzett.


A birkózó szabadfogású döntőkben nem voltunk érdekeltek, de a középsúlyú Hollósi Géza holtversenyben a pontszerző ötödik helyen zárt. (A korabeli újságok még a hatodik helyre rangsorolták.)





Mahó, Mészáros és Stámusz a faluban

A magyar 100 km-es országúti csapat Juszkó János, Mahó László, Stámusz Ferenc, Mészáros András összeállításban a 33 induló nemzet között a 12. helyet szerezte meg, többek között a belga, brit, német és svájci együttest is megelőzte.

(MOB)