A bajnokok lagalább 13 érmet várnak utódaiktól

A bajnokok lagalább 13 érmet várnak utódaiktól

2012. 07. 24.
Megosztás

A múlt „ötkarikás” hősei legalább 13 érmet, köztük legkevesebb 4 aranyat „néznek ki” a magyar olimpiai csapatból

Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója meg sem várta a kiszámíthatóan neki szegezett kérdést, és az érdeklődést rutinosan megelőzve legkevesebb 13 magyar érem megszületését prognosztizálta a Telekom hétfői sajtókonferenciáján, amelynek egyik díszvendége az előbb Szöulban, majd Barcelonában is aranyérmet nyert egykori kardvívó világhíresség volt. Az igazgatói székben az ugyancsak vívó és szintén kardozó Kovács Tamást követő sportvezető ezzel a jóslatával meg is adta a hangot azoknak a szintén jelenlévő sporttársainak, akiknek a jelenléte a városligeti olimpiai szurkolói klubban azt a négy nyári játékokat szimbolizálta, amelyeken a Telekom és elődei a résztvevő magyar csapatok, emellett pedig a Magyar Olimpiai Bizottság lelkes és a sportolókkal szinte együtt élő támogatói voltak.

Kovács „Kokó” István - az 1996. évi atlantai olimpia aranyérmese - a T-Mobile Sporthír Szolgálatnak nyilatkozva - egyetértését fejezte ki a MOB sportigazgatójával, jelezve, hogy a most bizonyításra készülő 158 tagú magyar küldöttség legjobbjai – az esetleges kudarcokat is beszámítva - 14-16 olimpiai éremmel térhetnek haza Londonból. Arra a kérdésre, hogy ehhez a megálmodott gyűjteményhez vajon hány érmet tesznek hozzá a magyar színeket képviselő öklöző utódai, megfontolt válasza a következő volt:
„Nagyon sok függ a sorsolástól, ami megkönnyítheti a fiúk dolgát, de azt erősen meg is nehezítheti. Én úgy gondolom, hogy Káté, Harcsa és Varga is megpályázhatja a dobogót, de szerintem már annak is örülnünk kell, ha ez a hármas csak egy érmet tud felmutatni…”

Horváth Gábor, aki előbb Sydneyben, majd négy évvel később Athénben is az olimpiai bajnok kajaknégyes erőssége volt – többek között a ma szövetségi kapitányként London felé tekintő Storcz Botond csapattársaként - , a hozzá intézett kérdésre gyorsan rávágta, hogy négy magyar győzelem már a pekingi aranymérleg túlszárnyalását jelentheti, és akik erről gondoskodni is fognak, azok három sportág jelességei közül kerülhetnek ki!
„Lesz egy aranyunk tornában Berki Krisztiánnak köszönhetően, az úszók pedig még akkor is fel tudnak mutatni majd egy aranyat, ha az éremesélyesek közül nem mindenki tudná a legjobbját hozni, és akkor következnek majd az én sportágam képviselői. Nem titkolom, hogy az előrejelzésemet minden valószínűség szerint a női kajakozók igazolhatják, és ha így is lesz, az többek között annak a szakosztálynak – a Domino Honvédnak hozhat újabb büszkeséget, amelynek immár hatodik éve az igazgatója vagyok. Nagyon szurkolok Kozák Danutának, tudása és jó formája alapján őt tartom az ötszáz méteres döntő első számú favoritjának.”

Balogh Gábor, aki Sydneyben csupán 23 ponttal lemaradva lett ezüstérmes a férfi öttusázok nagy csatájában, elárulta, hogy már sokszor vett elő papírt és ceruzát, hogy „magán célra” listát állítson össze az általa éremszerzésre mindenképpen esélyesnek ítélt magyar sportolókról. A „magán” információt hétfőn „közhírré” tette…
„Nagyon jó magyar csapat vesz részt a londoni olimpián és én is úgy gondolom, hogy 14 éremnek mindenképpen össze kell jönnie. Nem nevezném meg az én „aranycsapatom” tagjait, azt viszont mint a Magyar Öttusa Szövetség nemrégiben megválasztott alelnöke hivatalos minőségemben is kijelenthetem , hogy most nem kell tartani a pekingi fiaskó megismétlődésétől. Olyannyira nem, hogy én a férfi és a női versenyen is magyar éremszerzésben bízok.”

A díszvendégek közül egyedül Kovács Ágnes, Sydney mellúszó olimpiai bajnoka zárkózott el a tippeléstől, mondván, hogy ő csak azt reméli, hogy mind a 157 olimpikonunk a legjobb formáját tudja kihozni magából Londonban. Az úszóversenyek „befutójával” sem kívánt sorrendeket felállítva foglalkozni, és hogy az izgalmak még nagyobbak legyenek, azt a következő mondataival alapozta meg:
„Nagy versenyzők állnak a 32 tagú népes magyar úszócsapat élén, és akik igazán favoritnak számítanak, azok képesek is lehetnek a papírforma igazolására. Amit viszont ehhez feltétlenül hozzá kell tenni és ez nem az én túlzott óvatosságom, hanem a versenytapasztalatom jele: még ebben a nagyszerű gárdában sem akad olyan, akit valamelyik versenyszáma biztos győztesének mernék tekinteni…”

(Forrás: T-Mobile Sporthír Szolgálat, Szalay Péter)