1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Kosárünnep a Városligetben

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A kosárlabdázás magyarországi meghonosodásának 100. évfordulóját ünnepelte szombaton a Városligeti Műjégpályán a hazai szövetség (MKOSZ), amely százfősre emelte a sportág magyar halhatatlanjainak a névsorát.

A centenárium kapcsán az MKOSZ további 40 fővel bővítette a magyar kosárlabda legjelentősebb alakjainak listáját, amelyet 2005-ben, az 1955-ös férfi Európa-bajnoki aranyérem megszerzésének 50. évfordulóján állított össze. Akkor 60 sportember – 50 játékos, 10 edző – került be az elitbe.
Az „újak” részéről a korábbi nagy alakok – köztük Kuncze Géza, Hepp Ferenc, Bartha Ferenc vagy Horváth Judit – mellett a még élők közül Kiss Lenke, Béres Tímea, Zsíros Tibor, Hódy László, Csák Magdolna, Németh István, Sitku Ernő, Eördögh Edit és Károlyi Andrea is felvételt nyert.

Szeptember 22. ezentúl a magyar kosárlabda napja lesz, s a tervek szerint minden évben ilyenkor egy fővel nő a sportág hazai halhatatlanjainak száma.
A ceremónián életműdíjat vett át Villányi Antal, a Zala megyei szövetség elnöke és Gyímesi János, a Ti, 55-ösök című könyv szerzője.

A gálaműsort a centenáriumi nap részeként az idén nyolcállomásos streetballsorozat zárófesztiválja előzte meg, a sportág népszerű, három a három elleni utcai válfaja ugyancsak kerek évfordulóhoz ért idén, mivel pontosan 20 éve indították el Magyarországon.
A városligeti rendezvényen – amelyen olimpikonok is részt vettek, s a játék mellett a szervezők több kiegészítő programmal, zenei, illetve látványos táncműsorokkal is várták az érdeklődőket – 33 palánkot állítottak fel.

A fesztiválra NBA-sztárt ezúttal nem sikerült ugyan elcsábítani, de egy szerencsés résztvevő utazást nyert a 2011-es bajnok Dallas Mavericks októberi, berlini mérkőzésére.

                               
Kuncze Géza honosította meg 1912-ben Magyarországon a németeknél megismert, ott Korbball néven emlegetett sportágat. 1955-ben a férfiválogatott Európa-bajnok lett, a női szakág aranykora az 1980-as években egy olimpiai negyedik és három Eb-bronzot eredményezett.

Ez történt a magyar kosárlabdasport első száz évében

A kosárlabdasport születése 1891-re tehető, amikor a massachusettsi Springfield College egyik tanára, James Naismith azt a feladatot kapta Luther Gulicktól, a springfieldi YMCA igazgatójától, hogy a téli hónapokra találjon ki olyan labdajátékot, amely teremben pótolhatja a mozgáshiányt.

A kéthetes határidőt jól használta ki, ötlete szerint az új sportág durvaságmentes lett, a labdát passzolni kellett, pontot a pálya végén lehetett szerezni. 13 szabályt írt fel a tornatermi táblára, az alapvető cél azonban nagyon egyszerű volt: a tornaterem galériájára felerősített két barackoskosárba kellett dobni a labdát. 1906-tól megjelent a fémgyűrű, és elterjedt a háló használata is.

A találmány rövid idő alatt meghódította a világot, az 1904-es olimpiai játékokon már bemutatósportágként szerepelt, de mivel az 1932-ben megalakult nemzetközi szövetséget (FIBA) csupán három évvel később ismerte el hivatalosan a NOB, csak Berlinben került fel ismét az olimpia műsorára. Az 1936-os játékokon 22 csapat szerepelt, a hölgyek 1976-ban mutatkozhattak be.

Amilyen kevesen vannak, olyan hihetetlenül lelkesek

Magyarországra 1912 őszén jutott el, Springfieldből egy Mel Rideout nevű diák hozta át Európába, Németországban pedig Franz Hermann braunschweigi tornafelügyelő vezette be Korbball néven.

Itt ismerte meg Kuncze Géza, a budapesti Vas utcai Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola tanára, aki 1912 szeptemberében elkezdte tanítani a játékot diákjainak. Az első világháború után Kuncze Géza iskolákban próbálta népszerűsíteni a sportágat, lefordította német nyelvről a szabálykönyvet, és 1921-ben kiadta. 1923-ban már megrendezte a budapesti felsőkereskedelmi fiúiskolák kosárlabda-bajnokságát, amelyben öt intézmény nyolc csapata indult.

1924-től megalakult a BBTE, a BSE, az FTC, a MOVE, az NTE, a BEAC, a KAOE, az MTE és az MTK kosárcsapata, egy évvel később a Magyar Atlétikai Szövetségen belül létrejött a kosárlabda-bizottság.

"Lassankint összetoborzódik a kosárlabdasport híveinek a tábora. Amilyen kevesen vannak, olyan hihetetlenül lelkesek!" - írta az Ifjúsági Testnevelés 1928-ban. A fejlődést váratlan visszaesés követte, elsősorban azért, mert a Nemzeti Torna Egylet (NTE) és a Magyarországi Torna Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) egyaránt azt szerette volna, hogy a kosárlabda a felügyelete alá tartozzon.

Miután sikerült megállapodni, az első ízben kiírt bajnokság is elrajtolhatott Magyarországon: 1931-32-ben a VAC győzött. Ekkor még a palánk nélküli kosárlabdát játszották, a magyarok először 1933-ban, a torinói főiskolai világbajnokságon találkoztak az eszközzel, de olyan gyorsan tudtak alkalmazkodni, hogy néhány edzés után 18-16-ra legyőzték Franciaországot.

Az új, palánkos kosárlabda hamarosan kiszorította a régit, az 1933-as bajnokságot már eszerint rendezték, a férfiaknál a Közgazdasági Egyetem, a nőknél a TFSC nyert.
1935-ben a férfiválogatott részt vett az első Európa-bajnokságon Genfben, de a berlini olimpiára a sportvezetők már nem nevezték a csapatot. A fejlődésre jellemző, hogy 1938-ban 36 férficsapat nevezett a bajnokságba, a nők két évvel később már három osztályban szerepelhettek.

Négy olimpián volt ott a férfiválogatott

A kosárlabda 1942-ben önállósodott, és november 15-én megalakult a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ), első elnöke Kuncze Géza lett. A második világháború végén hihetetlen gyorsasággal éledt újra a sportág, 1945. május 7-én a Nemzeti Sport Bizottság jóváhagyásával megkezdte működését az összevont Magyar Kézi- és Kosárlabdázók Országos Szövetsége. Huszonegy férfi- és húsz női együttes jelentette be indulási szándékát, szeptemberre csak Budapesten már 800 igazolt játékos volt, az 1945-46-os országos bajnokságot pedig három osztályban rendezték meg a férfiak és nők részére.

A férfiválogatott az 1947-es prágai Eb-n a 7. helyen végzett, egy év múlva ott lehetett az 1948-as londoni olimpián is. A csapat végül három győzelem (Anglia, Olaszország és Kanada ellen) mellett kikapott a csoportgyőztes Brazíliától és Uruguaytól, így nem jutott a legjobb nyolc közé. Miután a szakvezetés nem biztosította a további szereplést, a válogatott hazajött, Belgium, Irán és Argentína ellen már nem léphetett pályára, így végül a 16. helyen zárt.

Ezt követően még háromszor adatott meg az olimpiai szereplés lehetősége: 1952-ben 9., 1960-ban 9., 1964-ben 13. helyen végzett az együttes.

Aranykor az ötvenes években

A fénykort az 50-es évek jelentették. 1950-ben a budapesti női Eb-n a Blahóné Pirik Margit, Csúcs Anna, Fekete Ilona, Fekete Margit, Kintli Kálmánné, Lőrincz Andorné, Nagyné Szabó Márta, Nagy Mária, Obermayer Edit, Sárosdyné Sziklai Paula, Stieberné Hajós Ilona, Varsányiné Szolcsányi Lilla, Vékony Ilona, Vinczéné Szabó Hedvig összeállítású magyar csapat id. Gyimesi János vezetésével a Szovjetunió mögött ezüstérmet szerzett. Két évvel később Moszkvában harmadik lett női válogatottunk, 1953-ban a moszkvai férfi Eb-n a hazaiak mögött ismét ezüstérem született.

1954-ben a nők Eb-negyedikek lettek, 1955-ben viszont a férfiak csúcsra értek. A Páder János irányította Bánhegyi László, Bencze János, Bogár Pál, Cselkó Tibor, Czinkán Tibor, Dallos János, Greminger János, Hódy János, Hódy László, Mezőfi Tibor, Papp Péter, Simon János, Tóth László, Zsíros Tibor összetételű együttes úgy lett Európa-bajnok, hogy a Népstadionban negyvenezren szorítottak érte, és többek között a szovjeteket is sikerült legyőzni 82-68-ra.

A férfiaknak többet nem sikerült dobogóra állni, 1957-ben Szófiában, 1959-ben Isztambulban, illetve 1963-ban Wroclawban a 4., 1961-ben Belgrádban a 6. helyen végeztek. 1965-ben, 1967-ben és 1969-ben még ott volt a válogatott a vert mezőnyben, de azóta csak egyszer, 1999-ben tudta kvalifikálni magát az Európa-bajnokságra.

1956 júniusában a nők újabb Eb-ezüsttel gazdagodtak, Prágában természetesen ismét a Szovjetunió lett a kontinenselső. Egy év múlva a Rio de Janeiró-i világbajnokságon csapatunk az előkelő 5. helyet szerezte meg. A női válogatott ezután még négyszer szerepelt vébén: 1959-ben Moszkvában 7., 1975-ben Caliban 9., 1986-ban Moszkvában 8., 1998-ban Németországban 10. lett.

Három Eb-bronz és a Los Angeles-i bánat

A női szakág a 80-as években egyszer még felemelkedett, a Killik László szövetségi kapitány és Pálinkás József edző irányította együttes 1983-ban Budapesten, 1985-ben Olaszországban, 1987-ben Spanyolországban, három egymás utáni Eb-n bronzérmet szerzett. Sőt Killik László irányította az 1997-es magyarországi Európa-bajnokságon negyedik helyen végzett együttest is, segítője akkor Rátgáber László volt.

Női csapatunk egyszer szerepelt olimpián, 1980-ban a negyedik helyet csípte meg. Nagy csalódást okozott az 1984-es bojkott, a Bacsa Magdolna, Beloberk Éva, Borka Ágnes, Deák Éva, Gulyás Ildikó, Kiss Lenke, Körmendi Gyöngyi, Medgyesi Judit, Németh Ágnes, Petrik Katalin, Szöllősi Judit, Winter Ilona összetételű válogatott ugyanis a kubai selejtezőn kiharcolta a részvételt, de nem utazhatott el a Los Angeles-i játékokra.

Szintén a női kosarasok elismerése, hogy az olasz La Gazetta dello Sport évente megrendezett szavazásán 1982-ben Boksay Zsuzsát, 1985-ben Németh Ágnest választották a kontinens legjobb játékosának.

A magyar klubcsapatok nemzetközi sikerei a női csapatokhoz kötődnek. A BSE 1979-ben a mai Euroliga elődjében, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában második lett, a döntőben a Crvena Zvezdától kapott ki 97-62-re.  A Ronchetti-kupában két magyar csapat is győzni tudott, 1983-ban a BSE, 1998-ban pedig a soproni GySEV-Ringa hódította el a trófeát. Előbbi kétszeri hosszabbításban 83-81-re verte a szovjet Szpartak Moszkvát, utóbbi oda-vissza nyert a francia ASPTT Aix-en-Provence ellen (70-65, 72-70).

1984-ben a BSE a döntőben kapott ki 69-59-re az olasz SS Bata Romától, míg 1986-ban a szovjet Dinamo Novoszibirszk győzte le a városmajoriakat 81-58-ra.

Az Euroliga négyes döntőjébe két csapatunknak sikerült beverekednie magát, a Mizo-Pécs 2001-ben és 2004-ben a harmadik, 2005-ben a negyedik helyen végzett, az MKB-Euroleasing Sopron pedig 2009-ben szintén a negyedik helyet szerezte meg.

A férfiaknál klubszinten 1958-ban a Budapesti Honvéd játszott elődöntőt, végül bronzéremmel zárt a BEK-ben. A Szolnok idén tavasszal megismételte a négy közé jutást, de végül csak negyedik lett az Eurochallenge-kupában.


Olympic channel



Kilenc ország résztvevői a sikeres gödöllői gyűjtőtalálkozón

A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola tornaterme adott otthon szombaton a XVIII. Nemzetközi Gyűjtőtalálkozónak. Az eseményt dr. Gémesi György, Gödö...

Kilenc ország résztvevői a sikeres gödöllői gyűjtőtalálkozón

3tusaverseny MOB-részvétellel

A Magyar Öttusa Szövetség idényzárásként támogatóit és partnereit meginvitálta egy baráti 3tusaversenyre, a BHSE Tüzér utcai sporttelepére. Az adidas ...

3tusaverseny MOB-részvétellel

Bernek Péter: A túlzott akarásnak lett nyögés a vége

Elvárható önkritikával kettest ad olimpiai teljesítményére Bernek Péter, aki rövid pályás világbajnoki címvédőként és Európa-bajnoki bronzérmesként ér...

Bernek Péter: A túlzott akarásnak lett nyögés a vége

Orbán Viktor: Az olimpikonok és paralimpikonok sikere összeköti a magyarokat

„Az olimpiai és paralimpiai sikerek összekötik a magyarokat” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Országházban, ahol Áder János államfővel...

Orbán Viktor: Az olimpikonok és paralimpikonok sikere összeköti a magyarokat

Elkészült az októberben leadandó 2024-es magyar pályázati anyag

Elkészült az a döntően technikai jellegű anyag, amelyet Magyarországnak le kell adnia a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) október elején, a 2024-...

Elkészült az októberben leadandó 2024-es magyar pályázati anyag

Az ausztrálok támogatják a 2028-as brisbane-i terveket

Az Ausztrál Olimpiai Bizottság (AOC) támogatja Brisbane-t és környékének városait, hogy készítsenek megvalósíthatósági tanulmányt a 2028-as nyári olim...

Az ausztrálok támogatják a 2028-as brisbane-i terveket

Balog Zoltán: Önök nemzetegyesítők!

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Szabó Tünde sportért felelős államtitkár társaságában pénteken kitüntette a Rio de Janeiró-i olimpián é...

Balog Zoltán: Önök nemzetegyesítők!

Jubileum jubileumot követ

A zuglói Németh Imre Általános Iskolában szeptember 23-án a névadóra, az olimpiai bajnok egykori világcsúcstartó kalapácsvetőre, Németh Imrére emlékez...

Jubileum jubileumot követ

A sport mindenkié! - sikerrel zárult az inkluziv sportnap

A sport mindenkié! Így hangzott az ELTE Inkluzív Sportnap mottója, ahol több száz sérült és egészséges egyetemi hallgató, oktató, és iskolás sportolt ...

A sport mindenkié! - sikerrel zárult az inkluziv sportnap

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174

Riói 2016 Magyar Paralimpiai Csapat

 

Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

 

Olympic Worldwide partners

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

Arany fokozatú támogatók

Facebook
Rss
YouTube