Eleinte Kazahsztán elnöke, Nurszultan Nazarbajev sem támogatta teljes mellszélességgel Almati pályázatát a 2022-es téli olimpia megrendezésére, de időközben változtatott álláspontján.
Szocsi 51 milliárd dollárból rendezte meg a téli olimpiát februárban, ami a kazah államfő szerint rossz üzenet volt a világ felé, és őt magát is elgondolkodtatta arról, hogy Almatinak érdemes-e egyáltalán bejelentkeznie a 2022-es játékok rendezési jogáért.
„Nekem is voltak kétségeim, hiszen nagyon sokba kerül megrendezni egy gigaolimpiát, és az embereket aggasztják a magas költségek, és hogy a befektetett pénzek megtérülnek-e egyáltalán” – mondta Nazarbajev egy tv-interjúban, majd hozzátette: az Agenda 2020 elfogadása lehetővé teszi, hogy immár pénzügyileg is megtérüljön az olimpiarendezés.
A NOB reformcsomagja azt is megengedi, hogy különböző versenyhelyszíneket a rendező városon kívülre vigyenek, ami az új kazah főváros, Asztana számára is kedvezhet.
„Az olimpiai bizottság úgy döntött, hogy két városban rendeznénk a játékokat, Asztanát is bevonnánk” – mondta, hozzátéve, hogy a város adhatna otthont a nyitó-, Almati pedig a záróünnepségnek.
Nazarbajev úgy véli, a kazah pályázat esélyeit növeli, hogy számos létesítmény már most elkészült.
„A korcsolyapálya a hegyekben készen van, a síugrókomplexumunk világszínvonalú, a biatlonközpontot pedig még az Ázsiai Játékokra húztuk fel. Mindemellett Almati rendezi 2017-ben a téli universiadét.”
„Ha Almatit nemzetközi pénzügyi központtá akarjuk tenni, akkor Almatinak hallatnia kell magáról a világ felé. Azt nem mondom, hogy nem költenénk, költenünk kellene, de nem 50, 40 vagy 30 milliárd dollárt. Továbbá az sem mellékes, hogy az olimpia után valamennyi létesítményt ki fogjuk használni.”
A kazah pályázatnak a sorozatos visszalépések miatt immáron csupán egy riválisa van: Peking.
(MOB)