Gyulai Márton bízik az atlétika megtisztulásában

Gyulai Márton bízik az atlétika megtisztulásában

2015. 10. 07.
Megosztás

Hihetetlen mennyiségű szívós munkára, a csalók lebuktatása mellett a csalásokat szervezők és fedezők mielőbbi számonkérésére van szükség annak érdekében, hogy az atlétika – a „sportok királynője” – ismét az olimpiai sportágak büszkesége lehessen véli Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára, akit az idén választottak be az európai szövetség 17 tagú tanácsába. A testület 35 éves korával legfiatalabb tagja hisz a megtisztulásban, és úgy gondolja, hogy a nemzetközi, illetve az európai szövetség új hadvezérei, az angol Lord Sebastian Coe, illetve a svéd Svein Arne Hansen sokkoló dokumentumfilmek nélkül is jól tudják, hogy a kormánykereket merrefelé kell fordítaniuk.

„Az elmúlt években egyre többen bírálták az Európai Atlétikai Szövetséget, élén a túlélésre menő, ámde idén leváltott elnökét, a svájci Hansjörg Wirzet amiatt, hogy nem hallgatnak az idő szavára. Amolyan 'ráérünk arra még' álláspontra helyezkedtek, ezért a szponzoráció, a kommunikáció és a versenyrendszer elavult módszerein sem igyekeztek változtatni. Hansen elnök, aki egykor a budapesti Mobil Grand Prix versenyekre menedzserként igazi nagyágyú atlétákat 'szállított', hivatalba lépése után már azzal is nagyot lépett, hogy az EAA közvetlen kapcsolatba került a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel. Ez nem a „Nagy Testvér”, azaz az IAAF megkerülését jelenti, hanem a folyamatok felgyorsítását. Ettől önmagában még nem lesz 'hófehér' az európai atlétika, de a jól működő információcsere mindkét fél számára előnyösnek bizonyulhat” – hangsúlyozta Gyulai Márton, aki önállóan építette fel a sportdiplomáciai karrierjét, de ma is büszkén említi, hogy az indíttatást édesapjának, Gyulai Istvánnak az IAAF egykori főtitkárának a tettei és módszerei jelentették a számára. (Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy 62. életévében elhunyt az egyik legsikeresebb magyar sportdiplomata – a szerk.)

Tagadhatatlan, hogy az orosz atléták az elmúlt években nem csak az érmek begyűjtésében, hanem a doppingvétség miatt „lekapcsolt” versenyzőik számát illetően is európai éllovasok lettek. Amióta képernyőre került az ARD/WDR leleplező dokumentumfilmje, amit a Sunday Times bennfentesei csak megerősíteni tudtak, lemondásra kényszerült Valentyin Balahnyicsev, az orosz szövetség elnöke, akinek az IAAF tanácsából és kincstárnoki székéből is távoznia kellett. Ahogy Valentyin Maszlakovnak, a válogatott szövetségi kapitányának és még egy sor hiteltelenné vált sportvezetőnek. A válogatottat megbízott kapitányként az athéni 800 méteres olimpiai bajnok Jurij Borzakovszkij irányítja, aki meggyőződéssel állítja, hogy új időszámítás kezdődött el, és csak „színtiszta” atléták képviselhetik az orosz nemzeti színeket. (Az egykori „finiskirálynak” a magyar Spiriev Attila volt a menedzsere – a szerk.).

Borzakovszkij nem a levegőbe beszélt. A nemrégiben lezajlott pekingi világbajnokságra a sorozatos eltiltások miatt már csak egyetlen gyaloglót tudtak benevezni az ebben a számban hagyományosan erős oroszok. Más lapra tartozik, hogy azzal az eggyel, nevezetesen Alekszand Jargunkinnal közvetlenül a rajt előtt tudatták, hogy ő sem rajtolhat, mert EPO használatát fedezték fel a szervezetében. Az újabb kínos eset ellenére is úgy gondolom, hogy az orosz atlétikára úgy egészében nem szabad a vizes lepedőt ráhúzni, tehát az általánosítás hibájába esni. A WADA szakemberei éppen mostanában vizsgálják újra az orosz atlétáktól korábban levett – és eddig lefagyasztottan őrzött – mintákat, amíg pedig nincsenek eredmények, addig bizonyosság sincsen. Elöljáróban csak annyit, hogy a nagy leleplező hírében álló német Hans-Joachim "Hajo" Seppelt azon állítása, miszerint az orosz atléták 99 százaléka doppingol, képtelenségnek tűnik, noha az is igaz, hogy az IAAF által 2009 óta szankcionált versenyzők jó része az orosz atlétikára hozott szégyent…

Gyulai szerint a nagyobb bomba inkább Kenyában fog robbanni. A WADA - és az IAAF - vezetőinek egyre inkább elegük van a rajtaütésszerűnek tervezett vizsgálatokról rendre előre értesülő és ezért a hegyekben menedéket kereső atlétákból. Ezzel is magyarázható, hogy nemrégiben új akkreditált vizsgálólaboratóriumot létesíttek a „gócpont” közelében. Harminchárom kenyait korábban már fülön csíptek (igazi nagyágyút még nemigen…), és meg is büntettek. A WADA kenyai bázisa még tovább ronthatja az afrikai ország sportjának fekete statisztikáját. Amúgy a német dokumentumfilmben emlegetett állítólagos 800 doppinggyanús minta közül 77-et kenyai versenyzőktől vették le…

„Nemrégiben arról értesültem, hogy a kenyai atlétika a közeljövőben szégyenpadra kerülhet, több vezetőre és atlétára ugyanis börtönbüntetés is várhat. Ha ez bekövetkezik, akkor sem lehet a jövőben megakadályozni, hogy valaki ne akarjon, vagy tudjon csalásra vetemedni. Az élet minden területén voltak, vannak és lesznek is olyan emberek, akik ki akarják játszani a szabályokat és az ellenőrzést. Őket kell megtalálni, felelősségre vonni és eltiltani. Más megoldás egyelőre nincs” – mondta Gyulai Márton.

Ehhez csak annyit, hogy az augusztusban, a pekingi „Madárfészekben” megrendezett világbajnokságon a sportág történetében először Kenya nyerte a legtöbb aranyérmet. És hogy a meglepetés még nagyobb legyen, 400 gáton és gerelyhajításban is „előkerült” egy kenyai világbajnok. A kérdés csak az, hogy a kenyai csúcsszereplést mennyire kezdheti ki egy 5-6 év múlva megismételt, a mostaninál még jobban kifejlesztett WADA vizsgálat?...

(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MOB)