Többnapos tanulmányútra érkezett a görögországi Olympiába a Magyar Olimpiai Akadémia 17 fős küldöttsége. Az Athéntól mintegy 400 kilométerre fekvő zarándokhelyen a delegáció sporttörténeti visszatekintés mellett meglátogatta az ókori olimpiai helyszíneket, sőt a 192,27 méteres stadionfutást is teljesítette. A történelmi futamot a közelmúltban Vikelas-díjban részesített Horváth Vilmos nyerte.
„Ezerkilencszáz-nyolcvanhatban, a TF autóbuszával utaztunk először Olympiába, azóta tart ennek a tanulmányútnak a magyar hagyománya. Ahogy bontakozott ki Magyarországon az olimpiai akadémia működése, hallgatók, olimpiai bajnokok, olimpiai körök tagjai, a mozgalmat segítő munkatársak, önkéntesek csapatával járunk ki két-három évente erre a sporttörténelmi helyre, ahol a NOB által támogatott Nemzeti Olimpiai Akadémia Képző- és Továbbképző Központjában kapunk elhelyezést. Ilyenkor végigjárjuk az ókori olimpiák helyszíneit, megkoszorúzzuk Coubertin báró szobrát, megtekintjük az olimpiai múzeumot. Olympia után az athéni helyszíneket is rendszeresen végigjárjuk” – ismertette a főszervező dr. Jakabházyné Mező Mária, a MOA főtitkára.
A tanulmányút résztvevői az első napon az ókori olimpiai stadiont és annak környékét járták be. Az idegenvezetői szerepkört két sporttörténeti szakember, dr. Printz János és Horváth Vilmos MOA-tanácstag látta el. A sok érdekesség között elhangzott, az első ókori olimpiai játékokat időszámításunk előtt 776-ban rendezték – a feljegyzések szerint –. az utolsóra időszámításunk szerint 393-ban került sor. A köztes időben 293 olimpiát rendeztek. Az Olympiai stadiont az 1850-es években a német Ernst Curtius vezetésével kezdték feltárni, az ásatások a mai napig is folynak.
Az ókori játékok alapításával kapcsolatban több magyarázat látott napvilágot, egyik Héraklészhoz köthető, mely szerint a hős Zeusz főisten tiszteletére hívta életre az olimpiai küzdelmeket.
Az időutazás alkalmával az is kiderült, az ókori olimpiák egyik „Phelpse” Leonidász volt, aki három olimpián összesen 12 bajnoki címet nyert futószámokban.
A küldöttség tagjai 192,27 méteres stadionfutást is szerveztek, melyben Horváth Vilmos volt a leggyorsabb. Az ókori játékok alkalmával ez volt a rövid táv, a leghosszabb a feljegyzések alapján 4 kilométer közeli volt.
A tanulmányút résztvevői az Olympiában található olimpiai múzeumokat is meglátogatták.
A nap autentikus alapanyagokból koszorúkészítéssel zárult a másnapi Coubertin-megemlékezéshez.
(MOB/VF)