1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpiai helyszínek – az olimpia után

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Az olimpia után a paralimpia is véget ért Londonban, a brit főváros végleg átadta a stafétabotot Rio de Janeirónak – azt azonban még véletlenül sem mondhatjuk, hogy túl lennének a rendezés problémáin.

Most jön csak ugyanis a neheze: a hétköznapokban hasznosítani és feldolgozni mindazt, amit az olimpiai ünnepnapjai örökül hagytak a városnak és az országnak.

Nem beszélek félre, valóban ez a legnehezebb feladat minden kiemelt sportesemény (nyári olimpia, labdarúgó-vb, labdarúgó Eb) rendezése kapcsán. Mindannak, amit a felkészülés és maga a lebonyolítás során tett az adott ország és város, az ad értelmet, ami utána történik: ha jól használják a létrehozott eszközöket, akkor pozitív lesz a rendezés gazdasági mérlege, ellenkező esetben viszont súlyosan negatív.

Szándékosan nem „nyereséget” és „veszteséget” írtam, mert egy-egy ilyen esemény gazdasági elemzése nem merülhet ki a közvetlen bevételek és költségek összevetésében (még ha olykor nevesnek hitt „elemzők” is megelégszenek ennyivel). Ha csak így néznénk a dolgot, akkor minden esemény veszteséges lenne, éppen azért, mert ez a számolgatás csak a záróünnepség végéig nézi a hasznokat. Eddig a pontig London is masszív deficittel áll (és nem csak az eredetileg tervezettől jelentősen elrugaszkodott költségvetés miatt), de eddig „csak” 6-7 évet fektettek bele a rendezésbe, és hátra van még legalább 10-20 esztendő. Azt meg gondolom, egyetlen sportbarátnak sem kell magyaráznom, hogy például egy kosárlabdameccs első negyede után még nem hirdetünk végeredményt.

A rendezés hosszú távú megtérülését az olimpia (futball-vb/Eb) érdekében létrehozott sportlétesítmények és kiegészítő infrastruktúra (közlekedési eszközök, utak, közművek, telekommunikáció stb.) utóhasznosítása biztosítja, vagyis hogy mennyire tudja a megalkotott értékeket a helyi lakosság és üzleti szféra a saját javára fordítani.

A kiegészítő infrastruktúra felhasználását nem kell különösebben magyarázni, hiszen ezeket az eszközöket lényegében ugyanarra fogják használni az olimpia után is, mint amire alatta használták, a városrendezés és a közlekedésfejlesztés stb. pedig nyilvánvaló pozitív hatással jár. Ez nemcsak Pekingre, Dél-Afrikára vagy Ukrajnára igaz, hanem még az amúgy igen fejlett Londonra is – az olimpiai parkot ugyanis szándékosan a főváros egyik legrosszabb állapotú (és hírű) részébe, az East Endre tervezték, a terület rehabilitációja, felújítása jegyében.

A sportlétesítmények utóhasznosítása már sokkal összetettebb kérdés, hiszen itt értelemszerűen nem lehet csak ugyanarra használni a stadionokat, csarnokokat, mint eddig: még egy olimpiát, futball-vb-t nyilván nem fog senki rendezni rövid időn belül. (Még ha Dél-Afrika a 2010-es vb után rögtön be is dobta, hogy rendezne egy nyári olimpiát is. Nem fog.) Természetesen az lehet a legegyszerűbb, ha ugyanolyan professzionális sporteseményeket lehet tartani bennük, mint korábban: a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokság stadionjai jelentősen javították a Bundesliga nézőszámát, de a német futball azért nem tekinthető mintának minden rendező számára.

A 2008-as osztrák–svájci Eb például mintapéldánya a takarékos stadionfelhasználásnak. Más tornákkal ellentétben eleve úgy tervezték meg a mérkőzések menetrendjét, hogy az egyenes kieséses szakasz meccseinek már csak két aréna, a baseli St. Jakob és a bécsi Ernst Happel adott otthont, így a többi pályán elég volt a minimális 30 ezres befogadóképesség (a negyeddöntőktől már többet ír elő az UEFA). Ráadásul több helyen ezt a 30 ezret is csak ideiglenesen érték el, például a klagenfurti és az innsbrucki stadiont is visszabontották az Eb után, de még a baseliből is lecsippentettek pár ezer széket.

Negatív példa is van persze bőven: Dél-Afrika kihasználtsági problémáit előre meg lehetett jósolni, de Japán és Dél-Korea szintén küszködik a 2002-es vb-re több esetben is feleslegesen felhúzott stadionok túlzott kapacitásával.

De vissza az olimpiákhoz, már csak azért is, mert a sokféle sporteseményhez szükséges sokféle létesítmény sokkal nagyobb kihívás elé állítja a rendezőket, mint egy „egyszerű” futballtorna. Ennek megfelelően találhatunk a múltban kreatív megoldásokat és megoldatlan problémákat egyaránt – nem ritkán ugyanabban a városban.

Az eddigi legjobb utóhasznosítási projekt címéért bátran nevezhet a pekingi Vizeskocka: a 2008-as játékok úszóversenyeinek helyet adó épületet az olimpia után fedett víziparkká alakították, csúszdákkal, hullámmedencékkel és minden egyéb kellékkel (fotók: nationalgeographic.com).

Ez persze nem jelenti azt, hogy Pekingben minden létesítmény utóélete ilyen parádés: számos kisebb helyszín lett az enyészeté, mert nem tudtak vagy nem akartak értelmeset kezdeni vele, lásd példának az evezőspályát vagy a strandröplabda-stadiont (fotók: Reuters/NSO, további pekingi képek itt).

Eggyel visszalépve az időben, Athén sem dicsekedhet az olimpia létesítményei jelenlegi állapotával, nyolc évvel a játékok után még mindig csak tervek vannak erről az asztalon. Ennek megfelelően a kézilabdát vendégül látó, gyönyörű tengerparti környezetben fekvő Faliro-csarnok üresen kong, de a központi uszoda toronyugró medencéje is önmagáért beszél (fotók: nationalgeographic.com).

Tudjuk persze, hogy a görögöknek megvannak most a maguk pénzügyi problémái a létesítmények utóhasznosításán kívül is, de a két történet szorosan összefügg. Minden olimpia vagy nagy futballtorna gazdasági sikerének két kulcstényezője van ugyanis: a jelen írásban tárgyalt utóhasznosítás és a költségek finanszírozásának hosszú távú fenntarthatósága megfelelő pénzügyi konstrukciókkal (azaz hitellel).

Ezek biztosítása nélkül hiába nevezi a soros NOB-elnök csodálatosnak vagy fantasztikusnak a játékokat a záróünnepségen, évek múltán nyílt kudarccá válik a rendezés. Hiszen mint fentebb írtam: a valós értékelés csak az olimpiát követő években, évtizedekben dől el. Az pedig Athén esetében nem meglepő, hogy ha a szervezők az egyik kulcsfeladatot elmulasztották, akkor a másikban sem brillíroztak.

És mi várható Londonban? A britek annyiban feltétlenül kiemelkednek a korábbi rendezők közül, hogy már jóval a játékok előtt külön szervezeteket hoztak létre a londoni polgármester irányításával arra a feladatra, hogy az olimpia hagyatékát megfelelően kezeljék. Részben mert eleve precízebbek, mint  görögök (ami nem nehéz), és a takarékosságot sem akarták feláldozni a propaganda oltárán, mint a kínaiak, részben pedig azért, mert a Peking után pár hónappal berobbant gazdasági válság rákényszerítette őket arra, hogy a már bevállalt fejlesztésekből a lehető legtöbbet hozzák ki hosszú távon.

Ahogy írtam, már a területkijelölésnél is az volt a cél, hogy Kelet-Londont fejlesszék, az olimpiai falu lakóházait például olcsó bérlakásokká alakítják át. Sok helyszín felhasználásra pályázatot írtak ki, magáncégeknek kiadva az állami tulajdonú ingatlanokat. A legmodernebb infrastruktúrával ellátott médiaközpontból például technológiai fejlesztőközpontot hoznak létre, míg az Olimpiai stadion a felső karéj visszabontása után a brit atlétika központja lesz (egyben a 2017-es világbajnokság helyszíne), de emellett is érkezett rá több pályázat: a West Ham United és a harmadosztályú Leyton Orient is szívesen játszaná itt hazai bajnokijait.

A leggrandiózusabb terv azonban kétségkívül a Formula–1, a pályázat szerint ugyanis a stadion és környéke adna otthont egy londoni nagydíjnak. Bernie Ecclestone régóta kacérkodik egy hasonló gondolattal (bár ő korábban belvárosi utcai versenyben gondolkodott), és a versenyek Európán kívülre tolódása miatt ez az újítás valóban jót tenne a sorozatnak. Aki nem tudja elképzelni, milyen lenne egy autóverseny a hagyományos sportok szentélyében, gondoljon csak az Olimpiai stadion két „testvérére”, a tőle nem messze található Wembleyre és az előző játékok központi helyszínéül szolgáló pekingi Madárfészekre: mindkét létesítmény volt már az évente sorra kerülő technikaisport-gála, a Bajnokok Tornája házigazdája, így a képek alapján máris megindulhat a fantáziánk (fotók: Wikipédia, ill. speedhunter.com).

Ami biztos: az utóhasznosítás olyan verseny, amelyben csak évek, évtizedek múltán fogunk tudni eredményt hirdetni – de a britek itt is joggal számíthatnak majd egy aranyéremre.

(Forrás: NSO , Szabados Gábor blog bejegyzése)

Olympic channel



Kilenc ország résztvevői a sikeres gödöllői gyűjtőtalálkozón

A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola tornaterme adott otthon szombaton a XVIII. Nemzetközi Gyűjtőtalálkozónak. Az eseményt dr. Gémesi György, Gödö...

Kilenc ország résztvevői a sikeres gödöllői gyűjtőtalálkozón

3tusaverseny MOB-részvétellel

A Magyar Öttusa Szövetség idényzárásként támogatóit és partnereit meginvitálta egy baráti 3tusaversenyre, a BHSE Tüzér utcai sporttelepére. Az adidas ...

3tusaverseny MOB-részvétellel

Bernek Péter: A túlzott akarásnak lett nyögés a vége

Elvárható önkritikával kettest ad olimpiai teljesítményére Bernek Péter, aki rövid pályás világbajnoki címvédőként és Európa-bajnoki bronzérmesként ér...

Bernek Péter: A túlzott akarásnak lett nyögés a vége

Orbán Viktor: Az olimpikonok és paralimpikonok sikere összeköti a magyarokat

„Az olimpiai és paralimpiai sikerek összekötik a magyarokat” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Országházban, ahol Áder János államfővel...

Orbán Viktor: Az olimpikonok és paralimpikonok sikere összeköti a magyarokat

Elkészült az októberben leadandó 2024-es magyar pályázati anyag

Elkészült az a döntően technikai jellegű anyag, amelyet Magyarországnak le kell adnia a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) október elején, a 2024-...

Elkészült az októberben leadandó 2024-es magyar pályázati anyag

Az ausztrálok támogatják a 2028-as brisbane-i terveket

Az Ausztrál Olimpiai Bizottság (AOC) támogatja Brisbane-t és környékének városait, hogy készítsenek megvalósíthatósági tanulmányt a 2028-as nyári olim...

Az ausztrálok támogatják a 2028-as brisbane-i terveket

Balog Zoltán: Önök nemzetegyesítők!

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Szabó Tünde sportért felelős államtitkár társaságában pénteken kitüntette a Rio de Janeiró-i olimpián é...

Balog Zoltán: Önök nemzetegyesítők!

Jubileum jubileumot követ

A zuglói Németh Imre Általános Iskolában szeptember 23-án a névadóra, az olimpiai bajnok egykori világcsúcstartó kalapácsvetőre, Németh Imrére emlékez...

Jubileum jubileumot követ

A sport mindenkié! - sikerrel zárult az inkluziv sportnap

A sport mindenkié! Így hangzott az ELTE Inkluzív Sportnap mottója, ahol több száz sérült és egészséges egyetemi hallgató, oktató, és iskolás sportolt ...

A sport mindenkié! - sikerrel zárult az inkluziv sportnap

Sportnaptár

Hírlevél feliratkozás

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


176 151 174

Riói 2016 Magyar Paralimpiai Csapat

 

Születésnapok ma

Platina fokozatú támogatók

 

 

Olympic Worldwide partners

Gyémánt fokozatú támogatók

Partnerek

Arany fokozatú támogatók

Facebook
Rss
YouTube